Publikáció

"" A Magyar Társadalom tartozik az Uránbányászoknak ""

 

Az uránbányászok követéses egészségi vizsgálatainak tapasztalatai
Ungváry György, Galgóczy Gábor, Köteles György, Ruzsa  Csaba, Varga József 
MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi
Tudományos Bizottság

I. Előzmények
II.  Vizsgálatok tervezése – cél, lebonyolítás
III. Feladatok megoldása, eredmények, következtetés, javaslatok

MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi
Osztályközi Tudományos Bizottság
1996-1999 évek közötti program: céljai között a sugárzó anyagok utóhatásának követése

 

1997. június: a bezárásra kerülő uránbányában dolgozó bányászok egészségi állapotának követéses vizsgálata

- szükséges a fokozott egészségkárosító hatásoknak kitett bányászok egészségi állapotának kiemelt kontrollja;
- a késői hatások (sugár, SiO2 váltott műszak) feltárása
- 2385/1997 számú Korm. határozat előterjesztésünket jóváhagyta
- 1998-ban megkezdődött a követéses egészségi vizsgálat
- rekultivációs tevékenység költségráfordítása: 20 milliárd Ft
- követéses egészségvizsgálat (1998-2008): 130 millió Ft
(0,7%)

 

ad II. Vizsgálatok tervezése - cél, lebonyolítás


Követéses egészségi vizsgálatok célja
- Összetett egészségkárosító hatások okozta
-foglalkozási megbetegedések
-foglalkozással összefüggő megbetegedések
-diagnosztizálása, kártalanítása, ellátása;
- az ún késői hatások
- a citogenetikai károsodások
- a daganatos megbetegedések

kialakulásának megismerése, előrejelzése, előrehaladásának figyelemmel kísérése;
- összetett egészségkárosító tényezők hatása
- a sorsszerű megbetegedésekre,
- a sorsszerű megbetegedések ellátása;
- valamennyi megbetegedett követése, gondozása, megsegítése.


Vizsgálatok lebonyolítása

 

MÉV Szaktanácsadója az MTA Bizottság által működtetett Szakértői Bizottság
Javasolt feladatok, vizsgálatok:

i.     a vizsgálatban résztvevő dolgozók körének meghatározása és felkutatása
ii.    az expozíciós adatok megismerése

iii.    a vizsgálatra jelentkező dolgozók klinikai szűrő vizsgálata a foglalkozás-egészségügyi szempontok figyelembevételével

iv.    a klinikai vizsgálatok eredményei alapján kiszűrt dolgozók speciális szakvizsgálata – foglalkozási megbetegedések verifikálása

v.    a klinikai vizsgálatok eredményei alapján kiszűrt dolgozók speciális vizsgálata – radon-expozíció citogenetikai hatásának elemzése

vi.    a tüdőrákkal sújtott uránbányászok adatainak életkor és expozíció szerinti közvetett statisztikai becslése

 

A vizsgálatokat végző egészségügyi intézetek

 

Déldunántúli Regionális Foglalkozás-egészségügyi Központ (DDRFK) – Dr. Ruzsa Csaba
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Intézetei: Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
(OKK-OMFI) – Dr. Galgóczy Gábor, Dr. Nagy Imre

Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
Kutató Intézet (OKK-OSSKI) – Prof Dr. Köteles György, Dr. Turai István

Közreműködők:
- Mecsekérc Zrt. – Erős György; Benkovics István; Mecsek Öko Zrt. – Papp
Béla, Berta Zsolt

Tanácsadó, szervező:
- MTA Bizottság – Dr Varga József (titkár), prof Dr. Ungváry György (elnök)
prof. Dr. Tigyi József  (elnök)

 

ad III. Feladatok megoldása, eredmények, következtetések, javaslatok

 

ad i) a vizsgálatban résztvevő dolgozók körének meghatározása és felkutatása (DDRFK)

 

az 1970-1997 között dolgozók (életkor);
≥ 2 éven át földalatti munkakörben

(~ 11 000 dolgozó);

DDRFK: Adatlap – az Adatbázis rendszerterveként szolgált (Dr. Galgóczi Ernő);

adatok (munkába állás időpontja, ledolgozott évek, életkor, munkakör, stb.) gyűjtése

Uránbányában ledolgozott évek a belépéskori életkor függvényében (n = 10 488)

 

ad ii) expozíciós adatok becslése (MÉV, OSSKI, DDRFK, OMFI, MTA Bizottság)

 

zaj, lokális és egésztest vibráció, por (SiO2), klíma, megvilágítás, nem optimális igénybevétel, nem optimális ergonómiai tényezők, pszichológiai stresszorok

- - viszonylag jól ismertek
sugárterhelés

- elsősorban a rendelkezésre álló 1974. évi adatok alapján

- számítások: 8 WLM/év

A földalatti munkahelyen dolgozók sugár-expozíciója


ad iii) Klinikai vizsgálatok, szűrések, követéses vizsgálatok (DDRFK)/1

a)    anamnézis (az adatbázis információi, követelményei)
b)    foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálat
c)    kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok
- mindenkinél:

-- klinikai laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, vizelet, vércukor, stb.)
-- EKG vizsgálat
-- mellkasröntgen vizsgálat
-- légzésfunkció vizsgálat

d)    egyéb szakvizsgálatok, konzíliumok
- esetenként, orvos által meghatározva:
-- adatbázis indikációk szerint
-- sorsszerű megbetegedések indikációja szerint
-- foglalkozás-egészségügyi indikációk:
speciális szakvizsgálatok (OKK-OMFI, OKK-OSSKI)


ad iii) klinikai vizsgálatok, szűrések, követéses vizsgálatok (DDRFK)/2

 

1998-2001 között ≤ 2 év földalatti munka:  ~ 11 000 fő
Vizsgálatokon (rendelésen) megjelent:  4500 fő

Követéses vizsgálat: 3500 fő (+ önként megjelentek)
Beutalás foglalkozás megbetegedés kivizsgálására
OMFI-ba: 99 fő
Beutalás citogenetikai, tumor-marker vizsgálatra
OSSKI-ba:144 fő


Összesített megbetegedési viszonyok 1991-2004

Uránbányászok követéses vizsgálata során az OKK- OMFI-ban diagnosztizált foglalkozási megbetegedések esetszáma

ad v) radon-expozíció citogenetikai hatása (OSSKI)

 

1998-2008 között 275 volt uránbányász citogenetikai vizsgálatára került sor

Kumulatív expozíció értékek: 26-776 WLM között

Citogenetika: mikronukleusz-teszt, kromoszóma aberrációs analízis;

Vérszérumból: tumornekrózis faktor (TNFα) koncentráció, teljes antioxidáns kapacitás (TAS)

továbbá: 50 fő esetében tumor-marker vizsgálat

- CEA; CA 19,9; total PSA; szabad PSA;

szabad PSA/total PSA; CYFRA 21,2; CA 72,4


 

Citogenetikai vizsgálatok

A sugárexpozíció megszűnte után fennmaradt aberrációk aránya

ad vi) az uránbányászok tüdőrákos megbetegedése, mortalitása


Egyidejű vizsgálatok (PTE, DDRFK)

Sándor J., Somfai M., Bárány J., Kiss J., Ruzsa Cs., Ember J. (1999): Tüdőrák rizikó uránbányászok körében. Egészségtudomány 43: 156-163.

1982. január 1-jén alkalmazott férfi dolgozókról teljes lista

– 3754 munkás (életkor, munkaviszony kezdete, vége, személyi azonosítója)

Mortalitási vizsgálat: 1982-1996 (15 évre terjedt ki)

A vizsgált 15 évben a kohorsz várható tüdőrákos mortalitása
52,47 volt;

a megvizsgált esetszám: 74 volt

a 41%-os rizikó növekedés: 22 többlet haláleset!

 

ad vi) tüdőrákos megbetegedések a magyarországi uránbányászatban (MTA Bizottság, DDRFK, MÉV)

 

1981-2006 között 362 tüdőrákban elhunyt uránbányász

vájár:        213 fő (58,8%)

egyéb munkakör:  149 fő (41,2%) Életkoruk munkába álláskor: 27,2 ± 6,5 év (18-
46 év)

Expozíciós idő években: 16,8 ± 7,2 (1-36 év) Dohányzási anamnézis: nincs
További expozíció: SiO2, váltott műszak elemzés  nincs


A tüdőrákban meghalt uránbányászok átlagos életkorának változása 1981-2006 között

A tüdőrákban meghalt uránbányászok munkahelyi WLM értékei 1981-2006 közötti három időszakban

Tüdőrákban meghalt uránbányászok kormegoszlásának összehasonlítása az országos adatokkal

A tüdőrákban meghaltak átlagos életkora

Következtetések 1

 

A magyar uránipar rekultivációját biztosító sikeres környezetvédelmi projekt keretében végzett, az uránbányászok követéses egészségi állapotának vizsgálata felhívta a figyelmet:
A z uránbányászok „sorsszerű” megbetegedéseinek
megoszlását a légzőszervi megbetegedések jelentős részarány-növekedése jellemzi (a részarány meghaladja az idősödő életkorra jellemző részarányt)
a foglalkozási megbetegedések aránya jelentősen meghaladja a mélyszíni bányászatban dolgozókét;
az uránbányászok expozícióval arányos citogenetikai pozitivitása (potenciális rákos elfajulás gyakoriság növekedése) még a földalatti munka befejezését követően évekkel később is fennáll; daganatos fenyegetettségük évekkel később is jelentős.
A tüdőrákban elhunyt uránbányászok aránya jelentősen haladja meg a lakosságét Baranya megyéhez viszonyítva is; elhalálozásuk a lakosságénál jelentősen korábban következett be


Következtetések 2

 

Az MTA Bizottság követéses egészségvizsgálatba való bekapcsolódásra vonatkozó kérése indokolt volt, mert:
az uránbányászok munkája jelentős egészségrombolással járt együtt!
az elesett emberek egészségével való foglalkozást – amely testi és lelki támogatást nyújtott a volt uránbányászok számára a követéses vizsgálati programba bekapcsolódott bányászok nagyra értékelték. Magunk is ezt az eredményünket értékeljük a legtöbbre.
Több tudományos és gyakorlati megfigyelés született, amelyek biztosan hasznosíthatók a jövőben.
A projektbe való bekapcsolódásunk biztosításáért köszönetüket fejezzük ki a projekt vezetőinek, támogatóinak!


Javaslat

 

Minthogy a magyar társadalom tartozik az uránbányászoknak, javasoljuk

1. továbbra is szervezett formában kell biztosítani a még élő uránbányászok egészségének támogatását (kontroll vizsgálatok, kezelések, rehabilitáció, stb.)

2. egy prospektív epidemiológiai tanulmány végrehajtásával világosan (számszerűen !) be kell mutatni az uránbányászat tüdő-rákkeltő hatását!

Ezek nem csak szakmai, hanem etikai kötelezettségek is!

Hozzászólások (0)add comment

Szóljon hozzá Ön is!
kisebb | nagyobb

busy
 
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu