Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
24
Sep
    MÁRIS MEGVAN A PONTOS ÖSSZEG? EKKORA NYUGDÍJEMELÉSRE számíthatnak a magyar nyugdíjasok 2021. január 1-től
 MÁRIS MEGVAN A PONTOS ÖSSZEG? EKKORA  NYUGDÍJEMELÉSRE számíthatnak a magyar nyugdíjasok 2021. január 1-től

 Az államtitkár ismertette, hogy mivel a költségvetés 3 százalékos inflációval számol, jövő januárban egy átlagos nyugdíj 147 ezer forint lesz, ami után csaknem 37 ezer forintnyi jár pluszban a jövő év elején.
Közölte: a remények szerint jövőre ismét kapnak majd nyugdíjprémiumot az idősek, ami a kalkulál t 4,8 százalékos GDP-növekedés után akár 26 ezer forint is lehet.
Kijelentette: a 13. havi nyugdíj szélesebb kört érint a korábbiaknál, hiszen nemcsak a nyugdíjban, hanem a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják, fennmarad mellette a nyugdíjprémium, és a 13. havi nyugdíjnak nincs felső plafonja. Mindenki a nyugdíjának megfelelő mértékben részesül abban.

A nyugdíjemelésre jogosultakon (saját jogú nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban, és a nyugellátásokkal egy tekintet alá eső ellátásokban részesülők) túl 2021-ben is részesülnek emelésben fenti Kormányrendeletben meghatározott más ellátások jogosultjai.
Így megilleti az emelés a,korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó kormányrendelet alapján a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, házastársi pótlékban, vagy házastárs után járó jövedelem pótlékban részesülők.
 
 
17
Mar
    2020. évi 6. számú tájékoztató a koronavírusról és a releváns jogszabályi változásokról

BUDAPEST FŐVÁROS
KORMÁNYHIVATALA
 
REHABILITÁCIÓS FŐOSZTÁLY
 
 
Iktatószám: BP-0601/0002-/2020
Tárgy: 2020. évi 6. számú tájékoztató a koronavírusról és a releváns jogszabályi változásokról
 
Tisztelt Munkáltató!
 
A járványügyi vészhelyzet kihirdetését követően az EMMI Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztályának munkatársaival haladéktalanul egyeztetéseket kezdeményeztünk a megváltozott munkaképességű munkavállalók költségvetési támogatása jogszabályi környezetének az áttekintése, a szükségszerű és lehetséges megteendő intézkedések érdekében. Ezen egyeztetéseknek az eredményéről és a megtehető intézkedésekről tájékoztatni fogjuk a munkáltatókat, addig azonban a vészhelyzettel kapcsolatos problémakörre, kérdésekre, felvetésekre, nem áll módunkban érdemi választ adni jogalkalmazó hatóságként. Kérjük, hogy telefonon történő megkeresés helyett, konkrét kérdéseit a tamogatas@rehab. bfkh. gov.hu címre szíveskedjen elküldeni.
A fentieken túl egyeztetést kezdeményeztünk a Magyar Államkincstárral is az elszámolási Nyilatkozatok beküldésének módjáról. A veszélyhelyzetre való tekintettel a havi elszámolásokhoz tartozó aláírt, lebélyegzett Nyilatkozatokat e-mailben, szkennelve is elküldhetőek a székhely szerint illetékes megyei Állampénztári Irodák részére. Ebben az esetben - az elektronikus levél megküldésével egyidejűleg - gondoskodnikell az eredeti Nyilatkozat postai úton történő továbbításról is.
Tisztelt Munkáltató!
A 2020. március 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozások - közvetve - érintették a 2011. évi CXCI. törvényt, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: Mmtv.), a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról (a továbbiakban: Mmr.), illetve minimálisan, a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletet, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról (a továbbiakban: Mmtr.).
A jogszabályváltozások egyik nagy csoportja a közigazgatási eljáráson belüli fellebbezés jogintézményének a megszüntetésére vonatkozott. A közigazgatási perrendtartásról rendelkező 2017. évi I. törvény, illetve a 2019. évi CX. törvény 2020- március 1-től aktuális állapota, a hatósági ügyek igen jelentős részében - így a nyugdíj, és egészségbiztosítási, rehabilitációs hatósági ügyekben is - megszűntette a közigazgatás szervezetén belüli jogorvoslat lehetőségét, azaz a hatósági határozatok elleni fellebbezés lehetőségét. Ebből adódóan, 2020. március 1-jétől a jogorvoslatra csak közigazgatási perben kerülhet sor, kivéve azon eseteket, ahol törvény kifejezetten lehetővé teszi a fellebbezés jogát.
Itt jegyzendő meg, hogy 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, így a közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Győri Törvényszék, Veszprémi Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Debreceni Törvényszék) fog eljárni, regionális illetékességgel.
Budapest Főváros Kormányhivatala - Rehabilitációs Főosztály
1036 Budapest, Lajos utca160-162. - 1300 Bp., Pf.: 281. - Telefon: +36 (1) 896-70-64
A jogszabályváltozások másik nagy csoportja a kormányhivatalok belső szervezeti egységei közötti hatásköröket és ezzel együtt a területi illetékességeket csoportosította át. Az úgynevezett megyeszékhely        járási    hivatalok           eddig, egyes ügyekben  (pl: rehabilitációs hatóságként) az egész
megyére vonatkozó illetékességgel gyakorolták hatáskörüket. (Budapesten pl. a III. Kerületi Hivatal, Budapestre és Pest                                    megyére vonatkozó illetékességű hatásköröket is           gyakorolt rehabilitációs
hatóságként). 2020. március 1-jétől a járási illetve kerületi hivatalok csak az adott járásra, illetve kerületre vonatkozó                   illetékességgel gyakorolják hatáskörüket. Az       egész megyére kiterjedő hatásköröket a
továbbiakban a fővárosi/megyei kormányhivatal gyakorolja önálló szervezeti egységein keresztül. (pl.: Budapest                 Főváros Kormányhivatala, mint rehabilitációs       hatóság illetékessége Budapest és Pest
megyére terjed ki.)
A fentieknek (fellebbezési              lehetőség     megszűnése,      a      fővárosi/megyei     kormányhivatal
hatáskörgyakorlása)    megfelelően  az Mmtv. szövege       szükségszerűen      módosult. A kivételes
rokkantsági ellátással kapcsolatban a méltányossági jogkörben kiadott döntés elleni fellebbezésnek 2020. március 1. előtt sem volt helye, de tekintettel arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos valamennyi hatósági döntés elleni fellebbezési lehetőség megszűnt, így a 13/A. §-ban és a 20/E.§ (1)-(2) bekezdésben foglaltak törlésre kerültek. A kivételes rokkantsági ellátás jogintézményét a módosítások másban nem érintették, az 2020. március 1. után is megmaradt.
Az Mmr. szövege lekövette a kormányhivatalokon belüli hatásköri változásokat, mely szerint rehabilitációs hatóságként a továbbiakban a megyei/fővárosi kormányhivatal jár el. Ennek megfelelően változott többek között, az Mmr. 1.§-nak több bekezdése, a 2.§, 3.§, 3/A.§, 4.§, a 10.§ (2) bekezdése, és a 16. § és a 21.§-ok.
Az Mmtr. szövege lényegi változásokkal nem érintett, az 1/A. § (2) bekezdésének kivételével, amely a szociál-és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterre, mint felügyeleti szervre vonatkozik.
Budapest, - dátum a digitális aláírás szerint
 
Tisztelettel:
 
Digitálisan aláírta: Ébert Péter
 
Dátum:2020.03.16 16:3705 +01'00'
 
Ébert Péter
főosztályvezető
 
 
 
08
Feb
    2020. évi 4. számú tájékoztató a releváns jogszabályi változásokról

 

 
Iktatószám: BP-0601/0002-4/2020
Tárgy: 2020. évi 4. számú tájékoztató a releváns jogszabályi változásokról
 
Tisztelt Munkáltató!
 
A foglalkozási rehabilitáció szűkebb jogi környezetét érintően, az alábbi jogszabályváltozások léptek életbe, 2020. január 1-vel.
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátása során a biztosítási időbe a továbbiakban beleszámít, az örökbefogadói díj folyósításának az időtartama is[1].
- Tekintettel arra, hogy a jogalkotó megszüntette a rehabilitációs terv jogintézményét, így módosultak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs hatósággal való együttműködésére vonatkozó előírásai is, amelyet a továbbiakban már nem a rehabilitációs tervben foglaltak alapján, -pontosabban nem arra hivatkozva,- hanem a rehabilitációs hatóság előírásainak megfelelően kell teljesíteni[2]. (Megjegyzendő, hogy a rehabilitációs terv jogintézményének megszűntétől függetlenül, a rehabilitációs hatóság -amennyiben szükségét látja,- a továbbiakban is előírhatja a rehabilitációs ellátásbanrészesülő személynek az együttműködésikötelezettség keretében, szolgáltatásokban, képzésekben, munkaerőpiaci programokban való részvétel kötelezettségét.)
- Figyelmet érdemela rokkantsági ellátásban részesülő személyek a komplex minősítése során megállapított körülményeire vonatkozó felülvizsgálatszabályának a változása! A felülvizsgálatot nem kell elvégezni, amennyiben-a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy, a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában-az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.
Továbbá, a rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az Mmtv. 19.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot akkor sem kell elvégezni,ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Az ágazati jogszabály kifejezetten nem rögzíti, hogy az E minősítési kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő és ezáltal a soros felülvizsgálat alól mentesülő személy esetében a komplex minősítés időbeli hatálya meddig tart. Az Mmtv. 15/A. § (2) bekezdés ca) pontja alapján a komplex minősítés időbeli hatálya a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig tart. Tehát ha az E minősítésű rokkantsági ellátásban részesülő személyek felülvizsgálata nem történik meg (a rendkívüli felülvizsgálat esetét kivéve), az nem befolyásolja a komplex minősítésük időbeli hatályát.
 
-A rehabilitációs hatóságnak a honvédelmi kötelezettség teljesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozott még egy módosítás az Mmtv. 21./E.§-ában.
 
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
- Változott az Mmtv. hatálya alá tartozó ellátások megállapításnál a kiindulópontot jelentő alapösszeg, amelyről részletes adatok a mellékletben találhatóak. A 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való 3 jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg 104 405 forint .
- A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének részletes szabályainál az Mmr-ben is lekövetik a rehabilitációs terv jogintézményének megszüntetését hatályon kívül lett helyezve 8. A rehabilitációs terv alcím, benne a 17.§ és a 18.§.
- A mentori szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályozás szövegeib ől is értelemszer űen törlésre kerültek a rehabilitációs tervre vonatkozó kitételek[3] [4].
 
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendeleta megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
- A személyes rehabilitációs tervkészítés szabályainál, törlésre került a rehabilitációs tervre történő hivatkozás[5].
- Lényeges változás, hogy hatályon kívül helyezte a jogalkotó a 28. Munkapróba c. alcímet, a 42.§ teljes szövegével, ez azt jelenti, hogy megszűnt a munkapróba jogintézménye, tehát megszűnt az akkreditáltmunkáltatóknaka tranzit foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló munkapróbájára vonatkozó jogszabály által előírt lehetősége/kötelezettsége.
- Az előzőekből adódóan megszűnt a mentor feladata is a munkapróbára vonatkozóan[6], valamint a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál történő foglakoztatás szabálya is változtak[7].
Befejezésül megjegyzem, hogy a fenti három jogszabály jelen szövegének hatálya 2020. február 29-ig tejed, ezt követően további lényeges jogszabályváltozások lesznek, amelyek döntően a kormányhivatalok által ellátott feladatkörök hatásköreit és illetékességeit fogják újraszabályozni, alapvetően a kormányhivatali struktúrán belül. Ezekről, a 2020. március 1-vel életbelépő és a szakterületünket is érintő jogszabály módosításokról márciusban tájékoztatni fogjuk.
 
 
Budapest, - Dátum a digitális aláírás szerint
 
Digitálisan aláírta: Ébert Péter
 
Tisztelettel:      Ébert Péter
 
Ébert Péter
főosztályvezető
 
Melléklet: „Mennyi is 2020-ban?” tájékoztató az ellátásokról, egyéb adatokról.

[1]Mmtv. 2.§ (3) bekezdés a) pontja.(Az örökbefogadói díj a csecsemőgondozási díjat hivatott kiváltani az örökbefogadó szülők számára, hasonló jogosultsági feltételekkel lehet kérelmezni, valamint a jogosultsági időszak is megegyezik.A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj után a negyedik egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.)

[2]Lsd. Mmtv. 6.§(2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja; 7.§(4) bekezdés;10.§ (2) bekezdés f) pontja.
 
RehabilitációsFőosztály
 
1036 Budapest, Lajos utca 160-162. - 1300 Bp., Pf.: 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064
 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. - Honlap:
 
 
[3]Lsd. Mmr.8/A.§
[4]Lsd. Mmr. 20.§
[5]Lsd. Mmtr. 10.§ (3) bekezdés szövegének hatályon kívül helyezése.
[6]Lsd. Mmtr. 13.§ (2) bekezdés g) pontjának a szövege törlésre került.
[7]Lsd. Mmtr. 21.§ (3) bekezdés ad) pontjának szövegéből törlésre került a munkapróba.
 
RehabilitációsFőosztály
 
1036 Budapest, Lajos utca 160-162. - 1300 Bp., Pf.: 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064
 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. Honlap: www.kormanyhivatal.hu
 
   
08
Feb
    Mennyi is 2020. január 01.-től
  
1)       MINIMÁLBÉR ÉS A GARANTÁL BÉRMINIMUM, A KÖZFOGLALKOZTATÁSI BÉR ÉS A KÖZFOGLALKOZTATÁSI GARANTÁLT BÉR
  
367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
 
                  A rendeletet első alkalommal a 2020. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
 
Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított minimálbér 2020. január 1-től
havibér
hetibér
napibér
órabér
161.000,- Ft
37.020,- Ft
7.410,- Ft
926,- Ft
Legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-től
havi bér
hetibér
napibér
órabér
210.600,- Ft
48.420,- Ft
9.690,- Ft
1.211,- Ft
A teljesítménybérezésnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minimálbére 2020. január 1-jétől 161.000Ft a garantált bérminimum összege 2020. január 1-jétől 210.600 F
 
 
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér  
megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet
  
1.        A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér
hetibér
napibér
81.530,- Ft
18.740,- Ft
3.748,- Ft
2.        Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
havi bér
hetibér
napibér
106.555,- Ft
24.495,- Ft
4.899,- Ft
3.        A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér
hetibér
napibér
89.705,- Ft
20.620,- Ft
4.124,- Ft
4.        A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér
hetibér
napibér
117.245,- Ft
26.955,- Ft
5.390,- Ft
5.        Közfoglalkoztatási pontok által indított speciális közfoglalkoztatási programban 6 órában foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított speciális közfoglalkoztatási bér
havibér
hetibér
napibér
42.805,- Ft
9.840,- Ft
1.968,- Ft
6.        A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási pontok által indított speciális közfoglalkoztatási programban 6 órában foglalkoztatott közfoglalkoztatottat megillető speciális garantált közfoglalkoztatási bér
havibér
hetibér
napibér
55.940,- Ft
12.860,- Ft
2.572,- Ft
 
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az időre, ha a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), naponta 1.160,- forint illeti meg.
                                                                                                                                                             
2)      NYUGDÍJAK
 
elnevezés
jogszabályi hivatkozás
összeg
1.        az öregségi nyugdíj legkisebb összege
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11.§
 
28. 500,- Ft/hó
2.       az árvaellátás legkisebb összege
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 64/D.§.
24. 250,- Ft/ hó
3.       a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62.§(7) bek.
96. 835,- Ft/hó
4.       a rokkantsági járadék
a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2.§(3) bek
38. 670,- Ft/hó
5.       a vakok személyi járadéka
”Kifutó" ellátás. 2001. július 01.-től nincs új megállapítás, helyette fogyatékossági támogatás kérhető.
a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. évi kiegészítő emeléséről szóló 242/2008. (X. 1.) Korm. rendelet 1.§ (3) bek. 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről
16. 335,- Ft/hó
6.       egészségkárosodási járadék maximális összege
a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. évi kiegészítő emeléséről szóló 242/2008. (X. 1.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés b) pont.
85.500,- Ft/hó
7.       rehabilitációs járadék
„Kifutó” ellátás, 2012-től már nem állapítható meg és elérve az ellátás maximális időtartamát, gyakorlatilag mára megszűntek!
a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4.§ (1) bekezdés
A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezett a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával, anno 34.200,- Ft/hó volt.
8.       bányászok egészségkárosodási járadéka
az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/G §
240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelet 1.§(1) 15.
A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik az 5/F. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél.→ ez 28.500 Ft x3= 85.500,- Ft. melynek 5,2%-al emelt összege 89.950,- Ft
9.       honvédelmi egészségkárosodási járadék
a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68/G §
 
 
68/G. § (1) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.
(2) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj összege
a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 65%-ának,
b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 70%-ának,
c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 75%-ának,
d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%-ának a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.
 
 
10.     honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés
a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68/G§ (4) bekezdés  
68/G§ (4) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően jogosult részére az egészségügyi szabadság szabályai szerinti illetmény, vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra.
(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg.
 
  
3)      A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI
  

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3.§ alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően két félék lehetnek, azonban az ellátásszámításnak alapját képező, un. alapösszeg 104.405,-Ft.[1]
a)       rehabilitációs ellátás[2]
b)      rokkantsági ellátás[3]
A rehabilitációs és rokkantsági ellátások összegei. Minimum –maximum.
 
Az ellátás összege a havi átlagjövedelem Ft/hó %-ában
Az ellátás minimuma %=Ft
Az ellátás maximuma %=Ft/hó
Rehabilitációs ellátás
Egészségi állapot 51-60% (B1)
35%-a
Az alapösszeg 30%-a=  31.322,- Ft
Az alapösszeg 40%-a= 41.762,- Ft
Egészségi állapot 31-50% (C1)
45%-a
Az alapösszeg 40%-a= 41.762,- Ft
Az alapösszeg    50%-a= 52.203,- Ft
Rokkantsági ellátás
Egészségi állapot 51-60% (B2)
40%-a
Az alapösszeg 30%-a=  31.322,- Ft
Az alapösszeg     45%-a= 46.982,- Ft
Egészségi állapot 31-50% (C2)
60%-a
Az alapösszeg    45%-a= 46.982,- Ft
Az alapösszeg  150 %-a= 156.608,- Ft
Egészségi állapot 1-30% (D)
65%-a
Az alapösszeg 50%-a=  52.203,- Ft
Az alapösszeg   150%-a= 156.608,- Ft
Egészségi állapot 1-30% (E)
70%-a
Az alapösszeg 55%-a=  57.423,- Ft
Az alapösszeg   150%-a= 156.608,- Ft

4)      FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

  
támogatás
jogszabályi hivatkozás
összeg
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, aki
  • látási fogyatékos
  • értelmi fogyatékos
  • állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
  • mozgásszervi fogyatékos
·         állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.évi XXVI. törvény 23.§ (1) a, c, d,e,h pont és 23/A.§
23.160,- Ft/hó
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, aki
  • halmozottan fogyatékos
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és egyéb fogyatékossága is van
+
Ha a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik és
·         látási fogyatékos
·         értelmi fogyatékos
·         állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
·         mozgásszervi fogyatékos
·         állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.évi XXVI. törvény 23.§ (1) f, g
                         +
23. § (1) bekezdés a), c)–e) és h) pontja szerinti esetben, ha a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik, 23/A.§
28.506,- Ft/hó
  
5)      ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁS, KERESETPÓTLÓ JUTTATÁSOK
  
támogatás, juttatás megnevezése
jogszabályi hivatkozás
összeg
1.        Álláskeresési járadék
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26.§ (5);27.§(3)
A munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, maximum 5.367,-Ft/nap
2.       Nyugdíj előtti álláskeresési járadék
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30.§ (2) bek.
(összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani.)
161.000/100x40= 64.400,- Ft/hó 2.147,- Ft/nap
3.       Keresetpótló juttatás
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 14.§ (6) bek.
(A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos minimál bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos minimálbér összegét.
161.000/100x60= 96.600,- Ft/hó, de max. 161.000,- Ft/hó
 
 
6)      A MUNKAADÓ ÁLTAL FIZETENDŐ KÖZTERHEK
  
közteher megnevezése
jogszabályi hivatkozás
összeg
1.        Szociális hozzájárulási adó
az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi LII. törvény –Szocho.tv.– 1-3.§
Az adó mértéke az adóalap 17,5 %-a.
A mentesültek, kedvezményezettek körét, lds. Szocho. tv. 5.§, 10-16.§ kiemelten a megváltozott munkaképességű személyek utáni kedvezmény 13.§
2.       Rehabilitációs hozzájárulás
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXCI. törvény 23.§ 3), (5) bekezdés
(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
(5) *  A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.                     161.000,-Ft x  9 = 1. 449 000,- Ft/fő/év.
3.       Szakképzési hozzájárulás
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4.§ (1-2) bekezdés
A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás –kedvezményekkel csökkenthető– alapjának 1,5 %-a.
  
7)      A REHABILITÁCIÓS KÁRTYA
  
A rehabilitációs kártya jogintézménye, mint hatósági bizonyítvány megszűnt, de a szociális hozzájárulási adókedvezmények tovább élnek, lsd. Szocho.tv. széles kedvezményezetti körét.
  
8)      A MUNKAVÁLLALÓK ÁLTAL FIZETENDŐ KÖZTERHEK
  
-         nyugdíjjárulék 10%
-         egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 8,5%, amiből
·         4%természetbeni egészségbiztosítási járulék
·         3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
·         1,5 munkaerőpiaci járulék
·          
FIGYELEM!
A 2019. évi CXXII. törvény[4] 25.§(1) bekezdése, 2020.07.01-i hatállyal, bevezeti a társadalombiztosítási járulék fogalmát, egybefoglalva a fenti járulékokat, így 18,5%-ban határozza meg annak a mértékét. Amennyiben külön kell a nyugdíjjárulékot kezelni az továbbra is 10% , a 25.§(2) bekezdés szrt.
 
-         egészségügyi szolgáltatás járulék havi összege 7.710,- Ft (napi összege 257,- Ft/nap)[5]
-         táppénz hozzájárulás: biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén a foglalkoztató fizeti meg.
  
9)       A BÉRGARANCIA TÁMOGATÁS
·         a bérgarancia támogatás maximuma a tárgyévet megelőző év bruttó átlagkeresetének ötszöröse, 2020-ban
 1. 649.500,- Ft[6],
  
10)    AZ ADÓSÁVOK, ADÓKEDVEZMÉNYEK
  
megnevezés
jogszabályi hivatkozás
összeg
1.        Adósávok
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8.§
Az Szja. törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha az Szja. törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka.
2.       Adóalap kedvezmény
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A.§
családi kedvezmény esetén az összevont adóalap
egy eltartott esetén egy eltartott esetén 66.670,- Ft,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83.330,- Ft,
bb) 2017-ben 100.000,- Ft,
bc) 2018-ban 116,670,- Ft,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133.330,- Ft,
c) három és minden további eltartott esetén 220,000.- Ft.
3.       Béren kívüli juttatások
Figyelem! 15%+17,5% az adóteher.
 

 

 
 

 

 
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §(1)
  Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP)[7]
    szálláshely alszámlán max. 225 ezer forint/év támogatás;
    vendéglátás alszámlán max.150 ezer forint/év támogatás;
    szabadidő alszámlán max.75 ezer forint/év támogatás.
4.       Ingyenes, vagy kedvezményes juttatások adózása
Az adó alapját,  az adott  juttatás 1,18 szerese amit 15%+17,5% adó terhel.
 

 

 
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8.§(1), 69.§ (1-2) 70.§, 71.§ ; illetve a Szocho tv.1.§(4)
Tételesen az Szja. tv. 70.§(1) bekezdése sorolja, pl.
Csekély értékű ajándék:[8]
Évente egy alkalommal adható a munkáltató által, 14.900,- Ft értékhatárig (minimálbér 10%-ig)
A SZÉP-kártya alszámláira, a keretösszegen felüli juttatások
 
5.       Első házasok adókedvezménye
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/C. §(1),(3-4) bek.
Az első házasok adókedvezményének összege a bevezetése óta változatlan. A házastársak együttesen havi 5 000 Ft adókedvezményt vehetnek igénybe. Ez a kedvezmény továbbra is adóalap kedvezményként értelmezendő, vagyis az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 33.335,-Ft-al csökkenthető. Az első házasok kedvezményét a házasságkötést követő hónaptól lehet igénybe venni és 24 hónapon keresztül, lehet érvényesíteni, évközben vagy utólag egy összegben is igénybe lehet venni, persze, amennyiben elválnak a fiatalok, akkor a válás kimondásától számítva már nem lehet igénybe venni ezt az adókedvezményt
 
6.       A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezmény
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Szja tv. 29/D. §
A négy vagy több gyermeket nevelő anya jogosult igénybe venni, aki családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a családi pótlékra való jogosultság megszűnésével érintett gyermekkel egy tekintet alá esik az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
7.       Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó jövedelme
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 23. §
 

 

 
 

 

 
600.000 Ft
 
  
11)    A PÉNZBELI TÁRSADALMI ELLÁTÁSOK, CSALÁDTÁMOGATÁSOK és szociális ellátások
  
megnevezés
jogszabályi hivatkozás
összeg
1.        Csecsemőgondozási díj CSED
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42.§
+
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42.§ (2)-(3), illetve 48.§ (1)-(2)
·         naptári napi alap 70%-a,
·         illetve a naptári napi jövedelem 70%-a.
 
A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.[9] Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, 2020-ban 161.000,-Ft x 2/30=10.733,- Ft.
 
2.       Gyermekgondozási díj GYED
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D.§
·         a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a→ ez 2020-ban                      (161,000.-Ft x 2/100*70 = )225.400,- Ft
3.       Táppénz
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 48.§ (7) bek.
A táppénz összege
·       a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal; de ha a biztosított ettől kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik, akkor a táppénz alapjának 50%-a,
·       a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét 161.00,- Ft x 2/30=10.733,- Ft
4.       Családi pótlék
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11.§
A családi pótlék havi összege 
·     egygyermekes család esetén 12.200,- Ft,
·     egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- Ft,
·     kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- Ft,
·     két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- Ft,
·     három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- Ft,
·     három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- Ft,
·      tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- Ft,
·     tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- Ft,
·     Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 20.300,- Ft,
·     a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14.800,- Ft.
5.       Anyasági támogatás
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 31.§
Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával: 64.125,- Ft,
ikergyermekek esetén 300%-ával: 85.500,-Ft
6.       Gyermekgondozást segítő ellátás[10]
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény20.§ (1),  26.§
·         függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, azaz 28.500,- Ft.
·         ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával→28.500*2= 57.000 Ft.
·         3 gyermek esetén 300%-ával→28.500*3=85.500Ft
·         4 gyermek esetén 400%-ával→28.500*4=114.000 Ft.
·         5 gyermek esetén 500%-ával,→ 28.500*5=142.500 Ft
·         6 gyermek esetén 600%-ával→28.500*6=171.000 Ft
·          
7.       Gyermeknevelési támogatás[11]
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 23.§, 26.§(1)
·         függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, azaz 28.500,- Ft.
 

 

 
8.       Időskorúak járadéka
Szoc. tv. 32/B § (1) bek. és 32/C §
 
Aki jövedelemmel nem rendelkezik
-          és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át. A járadék havi összege, a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 85%-a: 24.225,-Ft/hó.
-          az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át. A járadék havi összege  a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 100%-a: 28.500,-Ft/hó).
-          az egyedülálló, 75. életévét betöltött, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át. A járadék havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a:  38.475,-Ft/hó.
Aki jövedelemmel rendelkezik annak az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.
9.       Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)
Szoc. tv. 35.§
 
Jogosultja az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, akit megillet az EGYT.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft/hó
10.     Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT)
1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. § (1-(4)
Jogosultja az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
- egészségkárosodott személynek minősül, vagy
14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.
A támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át. A családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27.075,- Ft.
11.     Gyermekek otthongondozási díja
Szoc. tv. 38. § (1) bek. a)-b) pontja, 39. § (1) bekezdése és 39/A. § (1) és (3) bekezdése; 2019. évi LXXI. tv. 64.§(2) bekezdés a) pontja.
 
Az otthongondozási díj jogosultja, az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik,
Az otthongondozási díjának összege a 2020. évben 123. 910,-Ft/hó.
Amennyiben  a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani 185. 865,- Ft.
FIGYELEM! A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete.
12.     Ápolási díj
Szoc. tv.
41.§(1);
 43.§(1);
43/A.§(1);
44. §
2019. évi LXXI. tv. (Költségvetési tv.) 64. § (2) bekezdés c) pont
 
 
Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1)  2. pontja és Szoc.tv. 41. § (1a) és (1b)], ha:
-          állandó és tartós gondozásra szoruló,
-          súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg
-          18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi és
-          az előzőek szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.
Ápolási díja az alapösszeg 100%-a 39.365,- Ft
Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:
-          komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozója, vagy
-           olyan hozzátartozója gondozását, ápolását végzi, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak
        Ápolási díja az 180%-a  70.857,- Ft
Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:
-          a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és a kiemelt ápolási díj feltételeinek nem felel meg. Ápolási díja az alapösszeg 150%-a  59.048,- Ft     
  
12)   A KIS ÖSSZEGŰ KÖVETELÉS ÉRTÉKHATÁRA
 
 
megnevezés
jogszabályi hivatkozás
összeg
A kis összegű követelés értékhatára
Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 68.§
100.000,-Ft [12]
 

 

 
 
 
13)   AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS SORÁN TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉST TERHELŐ KÖZTERHEK AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI LXXV. TÖRVÉNY ALAPJÁN (NETTÓ BÉR)
 
megnevezés
jogszabályi hivatkozás
összeg
1.        mezőgazdasági[13] és turisztikai idénymunka[14]
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8.§ (2) bekezdés, 7.§ (29 bekezdés a) pont
500,- Ft/naptári nap
2.        alkalmi munka[15]
 

 

 
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2.§ 3. pont, 8.§ (2) bekezdés, 7.§ (1) b) pont
1.000,- Ft/naptári nap
3.       filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8.§ (2) bekezdés
3.000,- Ft/naptári nap
   

[1] 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról 8/A.§

[2] 3.§ (2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
 
[3] 5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
(2) *  Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
 
[4] Ez az új Tbj. a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről.
[5] Tbj. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó szabályok 43.§-47.§. Jelentős változás 2019. évhez képest, lsd új Tbj..
[6] A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. § (1) bek a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Forrás:Hivatalos értesítő 2019. évi 9. száma 605. oldala alapján, a 2018. évi bruttó havi átlagkereset 329.900,-Ft.
[7] Maximum az éves rekreációs keretösszeg mértékéig költségvetési szerveknél 200.00,-Ft, illetve más munkáltatónál 450.000,-Ft/év.
[8] a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény  70.§ (9) bekezdés a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;
[9] a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXII. törvény 48. §859 (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
[10] Anno, gyermekgondozási segély, GYES.  20. § (1) Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt
a) *  gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) *  ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
c) *  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
(2) *  Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
[11] GYET 23. § *  (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.  (2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
[12] Fontos tudni! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (3) bekezdése szerint az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 
[13] Mezőgazdasági idénymunka az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
[14] Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot
[15] Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a)         összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b)         egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony
 

 

 
 
29
Jan
    A B.É.K.E. Egyesület Taekwondo klubja kiválóan szerepelt

A   B.É.K.E.  Egyesület  Taekwondo klubja Nagy József vezetésével

2020. jan. 25.én részt vett a Gödöllőn megrendezett Országos Bajnokságon ahol kb 70 versenyző mérte össze tudását és erejét. Klubbunk  hét versenyzővel képviseltette magát formagyakorlat, küzdelem, speciális törès , kategóriákban...

Csodálatos eredmények: 9 aranyérem, 2 ezüstérem, és 8 bronzèrmet szereztek.

     

 

Köszönjük

Büszkék vagyunk rátok !

 

 
   


1. oldal / 13