Rokkantak, mozgáskorlátozottak figyelem!
Írta: Talló Zoltán   
2019. Február 06. Szerda, 19:23
 
A komplex minősítés szempontjai
A komplex minősítés során olyan személyre szabott, és több szakterület értékelési szempontjai alapján elkészített szakértői bizottsági összesítő vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, valamint foglalkozási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, adottságait és korlátait, és a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt figyelembe veszi.
A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet tartalmazza.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvos szakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvos szakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
Az orvos szakértő munkája során értékeli a bizottsági vélemény kiadásához szükséges, a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvos szakértői vizsgálatát a hatályos jogszabálynak megfelelően, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.
A komplex minősítés keretében az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúra kerül sor.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.
A foglalkozási rehabilitációs szakértői interjú elvégzéséhez kizárólag az előzetesen hiánytalanul kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatvány szükséges, amely az rehabilitációs/rokkantsági ellátás iránti kérelem részét képezi.
A foglalkozási szakértői interjú 15 szempont szerint készül el:
1. Foglalkoztatási előzmények értékelése
2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése
3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel
4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése
5. Életkora
6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely
7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségesek
8. Munkahelyi terhelhetőség
9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás
10. Életmód
11. Egyéb akadályozó tényezők
12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója
13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók
14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák
15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások
A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:
1. Önellátás, önkiszolgálás
2. Napi feladatok ellátása
3. Kommunikáció
4. Motiváltság
5. Életvezetés, önálló életvitel
6. Probléma megoldási képesség,
7. Mobilitás
8. Érzelmi kapcsolatok
9. Családi, közösségi kapcsolatok
10. Családtagok ellátása
A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indoklással látják el.
A szakértői bizottság elnöke döntése a meghatározó különböző kérdéses esetekben. Abban az esetben, amikor a bizottság orvos szakértői tagjai között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, vagy ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai különböző álláspontot képviselnének.
A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.
A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.
A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein kell elvégezni. Az igénylőt abban az esetben kell személyes vizsgálatra behívni/berendelni, ha az egészségi állapot mértéke nem állapítható meg a becsatolt leletek alapján, és a személyes vizsgálattól okkal várható olyan ténybeli megállapítás, mely a minősítésre érdemben befolyással lehet. A szakértői szerv telephelyén történt személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (arcképes személyazonosítására alkalmas okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).
Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.
Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén).
 
    

 

 
Hozzászólások (0)add comment

Szóljon hozzá Ön is!
kisebb | nagyobb

busy
 
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu