Törvénymódosítás a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetéséről
Írta: Talló Zoltán   
2020. December 29. Kedd, 22:20
 Budapest főváros

Kormányhivatala

Rehabilitációs Főosztály

Iktatószám: BP-0601/002-21/2020

Tárgy: 2020. évi 19. számú tájékoztató az Mmtv. 2020.december 22-én kihirdetett szövegének módosításáról.

Tisztelt Munkáltató!

Tájékoztatom, hogy 2021. január 01-án hatályba lép a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény.

I.             Preambulum

Az Mmtv. jelen módosításai megerősítik a Kormány azon szándékát, hogy az egészségkárosodással élő emberek rehabilitációra és társadalmi integrációra irányuló törekvéseit támogatni szükséges. Két, nagy érdeklődésre számot tartó és fontos célja a törvénymódosításnak a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetésével a munkavállalás további ösztönzése, továbbá a köznevelésből, felsőoktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok munkába állásának segítése.

II.            A módosítások indoklása, és részletezése

Az alábbi módosítások arra vonatkoznak, hogy amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőnek az ellátás folyósítása alatt csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat állapítanak meg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ne kerüljenek megszüntetésre. Indokolt volt, továbbá a jogszabály technikai pontosítása, mivel a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, ha a biztosított keresőképtelennek minősül.

1. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)

,,c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,”1

2. § Az Mmtv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő)

,,b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,”2

A 3. § módosításában részletezettek alapja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény amely, lehetőséget nyújt az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó általános szabályozástól való törvényi eltérésre. Az Mmtv. szerinti ellátások megtérítésével érintett ügyek lefolytatása speciális jellegük miatt fokozottabb figyelmet és hosszabb időtartamot igényel, ezért az Mmtv.-ben indokolt bevezetni a megtérítési ügyekre az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó külön rendelkezést, amely szerint az ügyintézési határidő a kötelezett személy ismertté válása napján indul. A módosítás a hatósági

1   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

2   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Rehabilitációs Főosztály

1036 Budapest, Lajos u. 160-162. - Postafiók 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064
KÉR azon.: KHIVBUKRF

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. - Honlap: www.kormanyhivatal.hu


feladatellátás eredményes végrehajtását támogatja azzal, hogy a felelősségi szabályok alkalmazása során lehetővé teszi a megtérítéssel érintett ügyek határidőn belüli lefolytatását.

3.   § Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/F. §-sal egészül ki:

„20/F. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak - az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti - megtérítésére történő kötelezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljáró rehabilitációs hatóság számára a megtérítésre kötelezhető személy ismertté válik.”3

A következő módosítás célja, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából - a kötelező 5 %-os foglalkoztatási szint számításakor - a tanulmányok idején szerzett szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos személynek minősülő fiatalokat is 23. életévük betöltéséig a megváltozott munkaképességű személyekhez hasonlóan figyelembe lehessen venni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésében, munkahelyi beilleszkedésének támogatásában, továbbá az egyén munkavégzésének, a munkahelymegőrzésének személyes tanácsadással történő segítésében a mentoroknak komoly szerepük van. A módosítás lehetővé teszi, hogy a kötelező foglalkoztatási szintbe az a munkavállaló is beszámítson, aki legalább napi 4 órában mentori tevékenységet lát el. Megjegyzendő, hogy sem az Mmtv 22.§-ára, sem a 25.§-ára nem vonatkozik a személyi kör kibővítése.

4.   § Az Mmtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során - legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben - a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki

a)   köznevelési intézményben - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított - sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy

b)   felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított - fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

(2) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A munkáltatónál

a)   20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,

b)   21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,

c)    101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,

d)   251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,

e)   500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.”

A törvénymódosítás 5.§-a a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

5.   § Az Mmtv. 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.”

Az alábbi rendelkezés biztosítja egyes módosításoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását.

6.   § Az Mmtv. a következő 38/J. §-sal egészül ki:

„38/J. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény által

3    A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

megállapított 1. § (2) bekezdés 3. pontját, 10. § (2) bekezdés c) pontját, 13. § (2) bekezdés b) pontját, 15/A. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 20/F. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

A 7.§ az Mmtv. végrehajtása során, a jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált pontosításokat tartalmaz.

7.   § Az Mmtv.

a)   1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi” szövegrész helyébe a „referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi” szöveg4,

b)   15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „19. § (1a) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (1a) és (1b) bekezdése” szöveg lép.5

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az ellátás melletti kereseti korlátra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett, kereseti korlát nélkül végezhető keresőtevékenység. A kereseti korlát eltörlése segítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, és csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket.

8.   § Hatályát veszti az Mmtv.

a)   7. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,

7. § (1) * A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló oloőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.

b)   10. § (2) bekezdés b) pontja és (2a) bekezdése,

10.§ (2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

b)—korosőtovókonysógot folytat, ós jövodolmo 3 ogymást kövotő hónapon korosztül moghaladja a minilbór 150 ozázalókát,

(2a) *—A (2) bokozdóo b) pontjának alkalmazása oorán, biztosított ogyóni óo tároao vállalkozó osotón minilbór alatt a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontjában foglaltakat koll

c)   10. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával,” szövegrész,

(3) * A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bokozdós b) pontja szorinti osotbon a mogszüntotósi ok bokövotkozósót kövotő hónap olső napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

d)   13. § (2) bekezdés d) pontja és (2a) bekezdése,

(2)   A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

d) korooőtovókonyoógot folytat, óo jövodolmo 3 ogymáot kövotő hónapon korooztül moghaladja a minilbór 150 ozázalókát,

(2a) A (2) bokozdós d) pontjának alkalmazása során, a biztosított ogyóni ós társas vállalkozó osotón minilbór alatt a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontjában foglaltakat koll órtoni.

e)   13. § (3) bekezdésében az „ , a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával” szövegrész,

(3)   * A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával, a (2) bokozdóo d) pontja

4   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

5   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
szorinti osotbon a mogszüntotósi ok bokövotkozósót kövotő hónap olső napjával kell megszüntetni.

f)     17. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése,

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

szorinti órtosítóssol ogyidojűlog haladéktalanul igazolja jövodolmónok összogót

h) 38/C. § (3) bekezdése.

(3) Az (1) bokozdós alapján rokkantsági ellátásban rószosülő szomóly által folytatott korosőtovókonysóg osotón a 13. § (2) bokozdós d) pontja szorinti mogszüntotósi ok megállapításánál a 2016. április 30 át kövotőon szorzott jövodolom vohotő figyolombo.

9.   § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

III.           Az Mmtv. módosítás hatása az Mmtr. szabályainak alkalmazása során

Tekintettel arra, hogy Mmtr. 17.§ (2) bekezdése visszahivatkozik a fentiekben részletezettek szerint módosított Mmtv. 23.§ (1) bekezdésére, így 2021. január 01-től a költségvetési támogatások általános szabályainak alkalmazása során a kötelező foglalkoztatási szint megállapítása esetében már az új szabályok szerint kell eljárni, az Mmtv.új 22/A. §-ára tekintettel.

,,17.§ (2) Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag akkreditált munkáltató részére nyújtható. Ha a munkáltató által foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, a támogatás további feltétele, hogy a munkáltató az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személyeket az Mmtv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező foglalkoztatási szint felett foglalkoztasson. ”

Budapest, - dátum a digitális aláírás szerint

Ébert Péter
főosztályvezető

 

Hozzászólások (0)add comment

Szóljon hozzá Ön is!
kisebb | nagyobb

busy
 
Facebook