Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület

29 Oct		A Vájár
Írta: Talló Zoltán

A Vájár

Ki ö? Mit dolgozik? Hol dolgozik? Kik a munkatársai? Mik a munkaeszközei? — vetődik fel a kérdés mindazokban, akik a föld alatti munkát hírből vagy csak a hét törpe meséjéből ismerik. A valóság azonban — mint ahogy általában szokott lenni — egészében más. A bányamunka különleges adottságainál fogva minden egyéb tevékenységtől eltérően olyan feladatok megoldását kívánja, melyek a munkahelyek állandó tovahaladása miatt a változó geológiai és hidrológiai viszonyok következtében óráról órára újabb problémák megoldását teszik szükségessé.
A feladatok közvetlen végrehajtója a vájár, aki nagy hozzáértéssel, helyismerettel végzi a feltárást, a különböző biztosítószerkezetek beépítését, a különböző gépek kezelését, a vasútépítést, a szállítást, a fejtést, a fenntartást, és még sok minden egyéb munkát, amely a bányaműveléssel kapcsolatos. Egy élet odaadó, munkája, lelkiismeretes odafigyelés, fegyelmezett végrehajtás, szakmaszeretet szükséges ahhoz, hogy a fiatalon bányába került ifjúból, jó ács, asztalos, gépkezelő, fúrómester, kőműves, szállítási szakember, szerelő, robbantás végrehajtó és még sok egyéb — egyszóval vájár művelődjön ki.
A vájár szakmai fejlődése nem is fejeződhet be egy pillanatra sem, nincs pihenés egy életen át. Nap-nap után újabb és újabb művelési technológiák, újabb és újabb bányagépek megismerésének, betanulásának, kezelésének kényszerítő szükségessége szorítja a vájárt az állandó tanulásra, az új megismerésére. A bányamunka különleges körülményei miatt a vájár saját maga és társainak irányítója is. Legtöbbször nincs közelben vezető, aki megadná a szükséges utasítást a felvetődő, néha nem is egyszerű problémák megoldására. A vájár munkahelyének nemcsak munkása, hanem gazdája, egyszemélyi vezetője is, akinek jó vagy kevésbé, jó munkájától — adott pillanatban megfelelő döntésétől —mindenkori rátermettségétől függ, nem egy esetben maga és munkatársai élete. A vájár rendszeretete, fegyelmezettsége, szaktudása. a munkahelyi kollektíva példaképe. A vájáron múlik az, hogy a munkafeltételek biztosítottak-e, hogy a technológiai utasításokat betartják-e, hogy a balesetmentes munkavégzésre van-e lehetőség.
A vájár azonban nemcsak munkahelyi vezető, hanem jó barát, gondos tanítómester, ha szükséges: szigorú apa is. Mindez szinte sok egy embernek, de a legtöbb vájár megfelel ezen kívánalmaknak, mert a szakmaszeretet, a bajba jutott munkatársért érzett bajtársi önfeláldozás, minden bányász alapvető tulajdonsága, melyet a föld mélyében levő ismert és ismeretlen veszélyforrások állandó jelenléte alakít ki.
Vájárnak lenni hivatás, e szakmában dolgozni egy életen át a közösségért, a társadalomért végzett önfeláldozás ragyogó példája/

T. Gy.

Bővebben...

Hozzászólások (0)

Találat: 5255

28 Oct		Végleges rokkantellátás
Írta: Talló Zoltán

HALÁLIG TARTÓ ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS 2018 – FONTOS TUDNIVALÓ! Mindenkinek fontos információ, aki rokkantsági ellátásban részesül!

Halálig tart a rokkantsági ellátás? Főszabályként, az öregségi nyugdíjat az általános szabályok szerint kell igényelnie minden ellátottnak.

Mégis akad kivétel, erről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik:

„(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére

– az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az

(1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

Az (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik 2011. december 31-én”:

1. a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek,
1. b) az öregséginyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő:

– III. csoportos rokkantsági,
– baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, az
minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, a b) pont alkalmazásában, aki
betöltötte az 57. életévét 2011. december 31-éig. Ennek alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
követően kérhetik hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön
továbbfolyósításra: az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, ehhez nekik természetesen kérelmet kell
benyújtaniuk. Nem zárja ki azt,ha a rokkantsági ellátást változatlan összegben, öregségi nyugdíjként továbbfolyósítják az
egyén számára :hogy az általános szabályok szerint az ellátott inkább az öregségi nyugdíj megállapítását kérje
Általában ezt akkor célszerű megtenni, ha az érintett személy legalább 20 év szolgálati időt szerzett.

Azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni a megváltozott munkaképességűek
ellátása folyósítását , a törvény nem rendeli el . Az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból
értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyidejűleg a
nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával, ennek köszönhetően a megváltozott munkaképességűek
ellátásának megszűnését eredményezi , az öregségi nyugdíj megállapítása . Ez azt jelenti, hogy nem
fordulhat elő, hogy egyszerre öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapjon a személy.
Ha kedvezőtlenebb a rokkantsági ellátás összegénél , a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj
összege, akkor vissza kell vonni az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet (a határozat jogerőre
emelkedéséig ), az 1955. január 1. előtt született igénylők esetében, és kezdeményeznie kell az
igénylőnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő
továbbfolyósítását.

Forrás : http://24ora.eu/

Bővebben...

Hozzászólások (0)

Találat: 6677

21 Aug		Bányásznap 2017
Írta: Talló Zoltán

Bányásznap – 2017.

PÉCSI PROGRAMOK:

Szeptember 1. péntek:

Ágoston tér, 15:30 – 16:30

Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a Központi Bányászati Emlékműnél (15:30), majd a hagyományőrző Bányamanók kisvonatozása a városban.

Szeptember 2. szombat:

Pécs-Vasas, 10:00 – 21:00

Szent Borbála Park avatása és koszorúzás (10:00); Óvoda avató (10:30); Bányásznapi főzőverseny (12:00); Vasasi Bányász Fúvószenekar előadása (12:00); Bányászszív Dalcsapat előadása (13:00); Berze- Nagy János Népdalkar előadása (14:00); Bocz József és Horváth István retró-buli (14:30); Brass & Roll zenekar előadása (15:15); a főzőverseny zsűrizése (16:45); Csillag Mazsorett Egyesület előadása (17:00); Rudán Joe Akusztik előadása (18:00); Bányászbál (20:00).

Hősök tere, 15:00 – 17:00

Gyülekezés a Szent Borbála Közösségi Háznál (15:00); mazsorettes vonulás a Hősök terére (15:45); megemlékezés és koszorúzás (16:00); majd levonulás a szabolcsfalui Templom térre (17:00).

Pécs-Szabolcs, Templom tér, 17:00 – 22:00

Gyerekprogramok (17:00); nyugdíjas bányászok fogadása (17:30); vonulás Csertetőre (18:30); utcabál (20:00); tüzijáték (21:30).

Pécs-Szabolcs, Csertető, 19:00 – 20:00

Megemlékezés a csertetői Bányász vértanú emlékműnél (19:00), majd fáklyás vonulás a Templom térre (19:45).

Szeptember 3. vasárnap:

Pécsbánya, 9:00 – 16:00

Bányásznapi mise a Szent Flórián templomban; mazsorett bemutató a bányász emlékműnél (10:00); koszorúzás (10:30); Kincskeresés, kalandozások Pécsbányatelep múltjában (11:00 – 13:00); Kerekasztal beszélgetés Pécsbányatelep bányász múltjáról (13:30); Filmvetítés (15:00).

Uránváros, Szilárd Leó park, 14:00 – 19:00

Térzenei koncert a Fekete Gyémánt Fesztivál Fúvószenekarral (14:00); Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő köszöntője és megnyitója (15:00); Pécs Város Mazsorett Együttese és Tánckara bemutatója (15:00); T-Dance táncbemutató (15:30); Zsuzsi néni bábszínháza (16:30); Euro-Dance Bánki bemutatója (17:30); Brass&Roll zárókoncert (18:30); valamint kísérő programok gyerekeknek és felnőtteknek.

Bővebben...

Hozzászólások (0)

Találat: 3868

15 Aug		Önnek is van állami nyugdíjszámlája – nézzen rá, mert a nyugdíja függ tőle!
Írta: Talló Zoltán

Önnek is van állami nyugdíjszámlája – nézzen rá, mert a nyugdíja függ tőle !

Ennyi nyugdíj megtakarítása van jelenleg – itt ellenőrizheti az állami nyugdíjszámláját! Érdemes tudnia mennyi pénz van rajta!
Egyéni nyugdíjszámla – Önnek is van – itt ellenőrizheti mennyi pénz van rajta!
Akármilyen furcsa is és valószínűleg az emberek 99%-a nem is tud róla, de mindenkinek van saját, állami nyugdíjszámlája, melyet bármikor meg is nézhet! Egyetlen feltétele a saját nyugdíjszámlánk leellenőrzésének az ügyféklapus risztráció, mert a nyugdíjszámlákat egyelőre csak így lehet elérni!
Az ügyfélkapus hozzáférés kicsit lecsökkenti azoknak a számát, akik meg tudják nézni a saját nyugdíjszámláikat, körülbelül 30-40 ezer ember már most is el tudja érni őket, de az ügyfélkapus regisztrációt bárki el tudja végezni, semmi különös nem kell hozzá és teljesen ingyenes. Miután készen van az ügyfélkapus regisztrációja Ön is ellenőrizheti saját nyugdíjszámláját! Az ügyfélkapu regisztráció hitelesítéséhez személyesen meg kell jelennünk az okmányirodában a személyi igazolványunkkal!
Természetesen ki fogják terjeszteni a rendszert és tovább adatokkal töltik fel, így bárki számára láthatóak lesznek az adatok visszamenőlegesen is!
ÍGY NÉZHETI MEG ÖN IS A SAJÁT ÁLLAMI NYUGDÍJSZÁMLÁJÁT!
A számlán láthatjuk, hogy eddig mennyi nyugdíjjárulékot fizettünk be az állami kasszába. A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény határozza meg. Az adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származnak. A nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhetünk.
Érdemes mindenkinek ellenőrizni az adatokat, mert ha olyat tapasztal a nyugdíjszámláján, amivel nem ért egyet, akkor mindenképpen fel kell keresnie a helyileg illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságát .
Nem olyan egyszerű rábukkanni az egyéni nyugdíjszámlákra, de valóban léteznek!
Lépjen be az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján keresztül kell belépni az Ügyfélkapura, ott adja meg azonosítóját és jelszavát. Az oldal visszairányít az ONYF oldalára, ahol TAJ-számunk megadásával láthatjuk az adatokat.

Bővebben...

Hozzászólások (0)

Találat: 4934

02 Jul		Porci megmenti Petit
Írta: Talló Zoltán

Bányász Mesék

Porci megmenti Petit

Petit a nyári szünet első napján szülei felültették a vonatra, és utazott is a nagyszüleihez Aranybányafaivára, hogy velük töltse a nyarat. Amikor megérkezett Peti, szorosan megölelte nagypapáját. Sétáltak hazafelé. Peti az iskoláról mesélt, nagyapa pedig belekezdett abba a végtelen hosszú történetbe, amit minden nyáron elmondott Petinek a falubéli elhagyott bányáról és az ott élő manókról.

- Tudod, Peti, 50 évig dolgoztam a bányában. Mindig azt hittem, hogy megtalálom az aranyat, de csak szén volt mindenütt. - mondta a nagypapa.

- Ha én nagy leszek, megveszem a bányát és megtalálom az aranyat. Papa, elhiszed? - kérdezte Peti.

- Elhiszem, de addig még sokat kell tanulnod, hogy tudd, mit tesz egy bányász a föld mélyén - mondta a nagypapa.

- Taníts meg engem! - kérlelte Peti nagyapját.

Peti és nagypapája minden nap elsétált a bányához, de csak messziről nézték meg. Peti hallgatta a régi történeteket.

Egyik nap, amikor a papa nem ért rá, Peti elhatározta, hogy egyedül megy el a bányáig. Tudta, hogy a bánya veszélyes lehet, mert a nagyapja sokszor elmondta, mégis továbbment. Sötét volt minden. Peti alig látott, de csak ment tovább előre a vágány mellett. Elhagyott csillék, szerszámok, lámpások mellett ment el. Zajokat hallott. Mintha valaki tüsszögne.

- Igen! Egyre hangosabban hallani! Már szinte valaki itt tüsszentett mellettem - motyogta maga elé.

- Prrr-ciii! Prrr-ciii! - hallatszott.

Peti annyira megijedt, hogy rohant volna kifelé a bányából, de megbotlott és már zuhant is bele egy elhagyatott tárnába.

- Jajj! Segítség! Eltörött a lábam! — kiáltott fel fájdalmasan.

- Prrr-ciii! Nem elég nagy itt a por, még te is felkavarod?! - hallotta.

- Jajj! Segítség! Nem akartam rosszalkodni! Segítsen, kérem! - fakadt ki a fájdalmas kiáltás Petiből.

Hirtelen meglátta a magasban a furcsa kis lényt, zöld nadrágban, gombokkal, aki a kezében lámpát tartott. Olyan kicsi volt és folyton tüsszögött.

- Ne félj, Porci vagyok, a bányamanó! Ezt az elhagyott bányát őrzőm, itt lakom a bányában.

- Manók nem léteznek - mondta Peti.

- Már hogy ne léteznének? A nagyapádat is jól ismerem. Nem mesélt rólam?

- Mesélt manókról, de azt hittem, nem igaz a történet!

- Ha mi nem lennénk, a bányászok élete még nehezebb lenne. Mi segítünk nekik, hogy el ne élje őket a balszerencse! Még köszönni és úgy szoktunk, hogy „Jó szerencsét!”. Ezt sem tudtad?

- De ezt tudom! - sírt Peti és nagyon fájt a lába is. Megbánta már, hogy idemerészkedett. A nagyszülei biztos nagyon aggódnak már miatta.

- Ne sírj! Segítek! De meg kell ígérned, hogy senkinek nem mondod el, hogy találkoztunk, mert akkor nagy bajba kerülök.

- Jó! - szipogta Peti.

- Leeresztem a létrát! Szorítsd össze a fogad és mássz fel!

Peti összeszedte minden erejét és bátorságát és felmászott a létrán. Ott volt a manó mellett, aki szinte megigézte a tekintetével, a csillogó arany gombokkal. Azután annyira elnehezedett a szeme, hogy már semmit sem látott. Porci, akit azért hívtak Porcinak, mert mindig tüsszögött a portól, tüzet gyújtott a bánya bejáratánál. Jól megrakta fával, hogy magasra szálljon a füst. A nagypapa rohant át a mezőn. Észrevette a felszálló füstöt a bányánál. Tudta, hogy ott lesz Peti. Égett a tűz, Peti ott aludt mellette, csupa kosz volt és fekete a szénportól.

- Prrr-ciii!- hallotta a nagyapa a bányából.

- Jó szerencsét! - köszönt a nagypapa.

- Jó szerencsét! - hallotta bentről.

- Köszönöm! - mondta nagypapa befelé a bányába.

Másnap Peti bekötözött lábbal ébredt, mellette nagyszülei ültek aggódó arccal. A nyár végére Peti lába helyre jött. A nagyapával kisétáltak a bányához.

- Nagyapa, biztos van arany a bányában, én tudom, és ha nagy leszek, meg is fogom találni! - mondta Peti.

- Elhiszem, de addig még nagyon sokat kell tanulnod. Főleg azt, hogy egyedül nem lehet egy gyerek a bányában, de nagyapával igen!

- és elindultak a bánya felé...

A többi bányászmesét idekattintva olvashatja tovább

Szabó Bernadett tizenegy éves tanuló

Herendi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola, Herend

Felkészítő tanár: Fekete Nagy Mariann

Bővebben...

Hozzászólások (0)

Találat: 4910

További cikkeink...