Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
01
Jul
|
Nyugdíj: sokakat érdeklő kérdést egyértelműsítettek | |
|
Nyugdíj: sokakat érdeklő kérdést egyértelműsítettek
Adózóna olvasója a szakértő Winkler Róbert nyugdíjszakértőtől. Bár egy konkrét eset kapcsán keresték meg, de a kérdés egyre többekben merülhet fel, miután a kormány célja, hogy minél több nyugdíjast foglalkoztassanak újra a munkaerőpiacon.
De fontos az is, hogy idén január 1-től a saját jogú nyugdíjasoknak már nem kell mást, csak szja-t fizetniük a munkájuk után, vagyis megint csak nincs biztosítási viszonykötelezett foglalkoztatásuk.
Viszont, ha valaki a munkaviszonyokra nem kötelező és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében (mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, vagy alkalmi munka) dolgozik, akkor ha az innen származó kereset meghaladja a kereseti korlátot, akkor viszont szüneteltetni kell a nyugdíjat a keresetkorlát elérését követő hónap első napjától a tárgyév végéig. Bővebben...
Hozzászólások (0)
Találat: 6074
|
|
25
Apr
|
Leszázalékolás, kormánytájékoztató | |
|
Hivatali tájékoztatót tettek közzé rokkantaknak a KOMPLEX MINŐSÍTÉSRŐL! Így működik ezentúl : Itt a kormánytájékoztató :
 A komplex minősítés szempontjai
A komplex minősítés során olyan személyre szabott, és több szakterület értékelési szempontjai alapján elkészített szakértői bizottsági összesítő vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, valamint foglalkozási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, adottságait és korlátait, és a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt figyelembe veszi. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet tartalmazza.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvos szakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvos szakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
Az orvos szakértő munkája során értékeli a bizottsági vélemény kiadásához szükséges, a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvos szakértői vizsgálatát a hatályos jogszabálynak megfelelően, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.
A komplex minősítés keretében az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúra kerül sor.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.
A foglalkozási rehabilitációs szakértői interjú elvégzéséhez kizárólag az előzetesen hiánytalanul kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatvány szükséges, amely az rehabilitációs/rokkantsági ellátás iránti kérelem részét képezi.
A foglalkozási szakértői interjú 15 szempont szerint készül el:
1. Foglalkoztatási előzmények értékelése
2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése
3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel
4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése
5. Életkora
6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely
7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségesek
8. Munkahelyi terhelhetőség
9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás
10. Életmód
11. Egyéb akadályozó tényezők
12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója
13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók
14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák
15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások
A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:
1. Önellátás, önkiszolgálás
2. Napi feladatok ellátása
3. Kommunikáció
4. Motiváltság
5. Életvezetés, önálló életvitel
6. Probléma megoldási képesség,
7. Mobilitás
8. Érzelmi kapcsolatok
9. Családi, közösségi kapcsolatok
10. Családtagok ellátása
A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indoklással látják el.
A szakértői bizottság elnöke döntése a meghatározó különböző kérdéses esetekben. Abban az esetben, amikor a bizottság orvos szakértői tagjai között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, vagy ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai különböző álláspontot képviselnének.
A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.
A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.
A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein kell elvégezni. Az igénylőt abban az esetben kell személyes vizsgálatra behívni/berendelni, ha az egészségi állapot mértéke nem állapítható meg a becsatolt leletek alapján, és a személyes vizsgálattól okkal várható olyan ténybeli megállapítás, mely a minősítésre érdemben befolyással lehet. A szakértői szerv telephelyén történt személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (arcképes személyazonosítására alkalmas okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).
Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.
Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén). Az irat alapján történő véleményezés alapja csak a formai és tartalmi szempontból is megfelelő dokumentáció lehet.
 Mi az a komplex minősítés? Miért van erre szükség?
Az egészségi állapot nem állandó. Folyamatosan változik, betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ahhoz, hogy egy megváltozott munkaképességű egészségkárosodott illetve fogyatékos személy a munkaerőpiacon egészségi állapotának megfelelő munkakörben el tudjon helyezkedni szükséges az aktuális állapotának szakértői véleményezése. A véleményezést komplex szakértői bizottság végzi. A komplex minősítés elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához kapcsolódik, azonban ennél sokkal szélesebb a tartalma. A minősítési eljárás középpontjában a kérelmező egészségi állapotának, rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, illetve a rehabilitációs szükségleteknek a megállapítása áll. A megmaradt egészségi állapot felmérése, a szükségletek és rehabilitációs irányok meghatározása annak érdekében történik, hogy a megváltozott munkaképességű személy minél sikeresebben tudjon elhelyezkedni az egészségi állapotának megfelelő munkakörökben. Komplex minősítési eljárás (hol, kik végzik, hogyan lehet elindítani, és mi a menete)
A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati dokumentumokat – az egyéb kötelezően benyújtandó iratokkal együtt – a megyei/fővárosi kormányhivatal rehabilitációs hatóságai számára kell benyújtani a komplex minősítési eljárás megkezdéséhez. Az orvosszakértők számára ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapot megítéléséhez. A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati eredményeket kell majd az orvosszakértők részére hiánytalanul átadni a komplex minősítési vizsgálat során, hiszen ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapotról.
A komplex minősítési eljárás a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainál indítható el a szükséges adatlapok/nyomtatványok kitöltésével. Az adatlap kitöltése előtt javasoljuk a Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez című dokumentum áttanulmányozását.
Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez című dokumentum megtekintése – külső honlap
A nyomtatványok megtekintése. – külső honlap A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján a Megváltozott munkaképességű személyek/Elérhetőségek címszó alatt megtalálja azokat a Rehabilitációs hatóságként eljáró szerveket – külső honlap, ahol részletes tájékoztatást kaphat és elindíthatja az eljárást.
További információk a komplex minősítésről:
Komplex minősítéssel összefüggő információk – külső honlap
– külső honlap Minősítési szabályok
A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvos-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályokat a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet – külső honlap – külső honlap tartalmazza. Komplex minősítési kategóriák
A komplex minősítésben az egészségkárosodás és a rehabilitálhatóság, a foglalkozási rehabilitációs esélyek függvényében új minősítési kategóriák kerültek meghatározásra: Rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)
B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot). B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot) C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot). C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot) D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot). E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes.
|
|
06
Feb
|
2019 AZ UTOLSÓ ÉV: ÍGY MEHET NYUGDÍJBA | |
|
2019 AZ UTOLSÓ ÉV: ÍGY MEHET NYUGDÍJBA AZ IDÉN, HA ÖN IS A NAGY GENERÁCIÓ TAGJA
Ebben az évben a 64 éves korhatár betöltésével az 1955-ben született „nagy generáció” még dolgozó tagjai igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. Természetesen azok, akik ennél idősebbek, de még nem kérték ennek megállapítását, noha a feltételeit már megszerezték, szintén bármikor megtehetik. Mai összeállításunkban dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Két feltételnek kell megfelelni
Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak már csak két előfeltétele van:
1. A korhatár betöltése (ez idén 64 év, kivételt kizárólag azok a hölgyek élveznek, akik életkorukra tekintet nélkül 2019-ben szerzik meg a 40 évi jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához).
2. A megfelelő szolgálati idő (résznyugdíjhoz legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, a nők kedvezményes nyugdíjához legalább 40 év) megszerzése. A szolgálati idő számításba vétele során természetesen a más EU/EGK-tagállamban, Svájcban vagy olyan további államban szerzett szolgálati időket is figyelembe kell venni, amellyel Magyarországnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.
Közszolgálati dolgozó csak felmentéssel
A nyugdíjigénylésnek általában már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszakítani. Ez azonban nem igaz a közszférában dolgozókra, ők ugyanis továbbra sem vehetnek fel együtt nyugdíjat és illetményt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozók a törvényi változások ellenére is csak akkor igényelhetik a nyugdíjukat, ha a közszférás jogviszonyukat előzetesen megszüntették.
A nők kedvezményes nyugdíja esetén hasonló a helyzet: a versenyszférában nem kell megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyt (pl. munkaviszony, megbízási vagy vállalkozói jogviszony) az igényléshez, a közszférában dolgozó hölgyek közalkalmazotti és hasonló jogviszonyait viszont munkáltatói felmentéssel meg kell szakítani.
Mikor lehet benyújtani?
A nyugdíjigényt legkorábban a feltételek teljesülésének várható napja előtt egy hónappal lehet benyújtani. A szakértők tapasztalatai szerint azonban azzal számolni kell, hogy a nyugdíjmegállapító hatóságok csak a feltételek teljesülésének napjától foglalkoznak érdemben a nyugdíjigényléssel.
Az elbírálásra az általános ügyintézési határidő 60 nap, viszont adott esetben ez hosszabb is lehet. Ennek oka, hogy a nyugdíj-megállapításhoz szükséges ún. valorizációs szorzószámokat (lásd keretes írásunkat) a márciusban megjelenő kormányrendelet határozza meg. Így ha valaki például január elején nyújtja be az igényét, a 60 napos határidőn belül ez még nem áll rendelkezésre. Ezekre az esetekre a nyugdíjtörvény az április 15-ét szabja meg határidőként.
Természetesen nem maradhat ellátás nélkül az a nyugdíjigénylő sem, aki megszüntette a keresőtevékenységét (vagy a közszférában a korhatára betöltése miatt megszüntették a jogviszonyát), de nyugdíjának összege még nem állapítható meg. Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíjelőleget állapít meg, amelynek összegét a nyugellátás kiszámított összegébe majd be kell számítani. Mai értékhez igazítják A valorizációs szorzószámok egyenlítik ki a nyugdíjazás előtti évek kereseteit a nyugdíjazás idején elért fizetésekkel. A nyugdíjszámítás bonyolult folyamatához erre azért van szükség, hogy az évtizedekkel korábban kapott fizetések „mai értéken” kerüljenek beszámításra. A szorzószámokat évről évre módosítják.
|
|
06
Feb
|
ÚJ rokkantsági besorolások | |
A komplex értékelés alapján meghatározott össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke (százalék) és az ahhoz köthető minősítési kategória betűjele a korábbi kategóriákkal az alábbi relációban áll:
I. csoport – 2012 után az “„E”” kategóriába tartozó 70 százaléknál nagyobb, betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodásnak felel meg
II. csoport – 2012 után a “„D”” kategóriába tartozó 70 százaléknál nagyobb betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodásnak felel meg baleseti eredetű III. csoport – 2012 után a „C1″” vagy “„C2″” kategóriába tartozó 50-69 százalék közötti, baleseti eredetű egészségkárosodásnak felel meg. Íme egy hasznos dokumentum:
komplex minősítés alapján a következő minősítési kategóriák kerültek meghatározásra:
B1 – foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot).
B2 – egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot)
C1 – tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot).
C2 – egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot)
D – csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
E – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes
A komplex minősítés során alkalmazandó orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályok szempontrendszere a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletben kerültek szabályozásra. A pontosan részletezett
A minősítési kategóriák függvényében rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá mindazok, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű és rendelkeznek a jogosultság megállapításához szükséges feltétekkel. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja.
A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak – az egyéb jogi feltételek egyidejű fennállása mellett -, ha a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményeik miatt foglalkozási rehabilitációjuk nem javasolt (B2, C2, D és E minősítési kategória).
Rehabilitációs ellátásra válhat jogosulttá az a személy, aki a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint a foglalkozási rehabilitációja javasolt, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (B1 és C1 minősítési kategória).
|
||||
|
06
Feb
|
Rokkantak, mozgáskorlátozottak figyelem! | |
|
A komplex minősítés szempontjai
A komplex minősítés során olyan személyre szabott, és több szakterület értékelési szempontjai alapján elkészített szakértői bizottsági összesítő vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, valamint foglalkozási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, adottságait és korlátait, és a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt figyelembe veszi. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet tartalmazza.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvos szakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvos szakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
Az orvos szakértő munkája során értékeli a bizottsági vélemény kiadásához szükséges, a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvos szakértői vizsgálatát a hatályos jogszabálynak megfelelően, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.
A komplex minősítés keretében az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúra kerül sor.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.
A foglalkozási rehabilitációs szakértői interjú elvégzéséhez kizárólag az előzetesen hiánytalanul kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatvány szükséges, amely az rehabilitációs/rokkantsági ellátás iránti kérelem részét képezi.
A foglalkozási szakértői interjú 15 szempont szerint készül el:
1. Foglalkoztatási előzmények értékelése
2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése
3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel
4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése
5. Életkora
6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely
7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségesek
8. Munkahelyi terhelhetőség
9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás
10. Életmód
11. Egyéb akadályozó tényezők
12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója
13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók
14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák
15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások
A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:
1. Önellátás, önkiszolgálás
2. Napi feladatok ellátása
3. Kommunikáció
4. Motiváltság
5. Életvezetés, önálló életvitel
6. Probléma megoldási képesség,
7. Mobilitás
8. Érzelmi kapcsolatok
9. Családi, közösségi kapcsolatok
10. Családtagok ellátása
A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indoklással látják el.
A szakértői bizottság elnöke döntése a meghatározó különböző kérdéses esetekben. Abban az esetben, amikor a bizottság orvos szakértői tagjai között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, vagy ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai különböző álláspontot képviselnének.
A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.
A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.
A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein kell elvégezni. Az igénylőt abban az esetben kell személyes vizsgálatra behívni/berendelni, ha az egészségi állapot mértéke nem állapítható meg a becsatolt leletek alapján, és a személyes vizsgálattól okkal várható olyan ténybeli megállapítás, mely a minősítésre érdemben befolyással lehet. A szakértői szerv telephelyén történt személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (arcképes személyazonosítására alkalmas okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).
Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.
Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén).
|
További cikkeink...
|
|
| 6. oldal / 17 |
