Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
02
Mar
    Rokkant felülvizsgálat, leszázalékolás, minden amit tudni kell róla
 Rokkant felülvizsgálat – leszázalékolás – minden, amit tudni kell róla!

A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának felülvizsgálata

Felülvizsgálatokat a „rokkantellátás” elindulása, tehát közel száz éve végeznek hazánkban. Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára.
A 2011. december 31-én az 57. életévüket be nem töltött, korábban III. csoportú rokkantsági nyugellátásban részesülőknek – az előző vizsgálaton végleges állapotúnak minősítetteknek is – és a régi ellátási rendszerben rendszeres szociális járadékra jogosult személyeknek 2012. március 31-éig kellett jelezniük a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok felé, hogy fenntartják-e igényüket a megváltozott munkaképességű személyek ellátására.
A nyilatkozattételre a jogszabály 2012. évi változása miatt volt szükség. Közel 5 ezer korábbi ellátott döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt az ellátásra. A soros felülvizsgálat időpontját az előző vizsgálaton kapott időpont, az esetleges keresőtevékenység, az egészségkárosodás mértéke, valamint az igénylő életkora egyaránt befolyásolja.

A komplex minősítést végző szakértői bizottság összetétele és működése

A megváltozott munkaképességű személyek ellátását igénylők egészségi állapotát, önellátási képességét, valamint rehabilitálhatóságuk foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát már 2008-tól, kibővített létszámú szakértői bizottság végzi. A bizottság minimum négytagú: az elnök mellett egy orvos-, egy foglalkoztatási rehabilitációs és egy szociális szakértőből áll. A minősítések során, saját szakterületén mindhárom szakértőnek önálló döntésjoga van.
A bizottság elnöke orvosi végzettséggel és egészségbiztosítási szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselő. A bizottság minősítését aláírásával az elnök hitelesíti. A bizottság döntése alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást lehet majd megállapítani, de a feltételek hiánya esetén a kérelem elutasítható, illetve a korábbi ellátás megszüntethető. Amennyiben a szociális és foglalkoztatási szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat. Amennyiben a bizottság tagjai között nincs egyetértés a rehabilitáció időtartamáról vagy a felülvizsgálat idejéről, a vitatott kérdésekben a bizottság elnöke dönt.

Mire kell számítania vizsgálaton – A megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezése
A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, tehát az orvosszakértői vizsgálattal kezdődik. Az orvosszakértő az eljárásban a bemutatott szakorvosi leletek, kórházi zárójelentések, laboratóriumi és egyéb képalkotó vizsgálati eredmények, valamint az aktuális állapot felmérése alapján összegzi a szervrendszerenkénti, illetve betegségcsoportonkénti egészségkárosodást, meghatározza a vizsgált személy megmaradt egészségi állapotát, véleményezi önellátó képességét.
A szakorvosi vizsgálatok többségét a szakrendelőkben és a kórházakban, a betegek kezelőorvosai végzik. Az általuk készített szakvélemények, leletek alapozzák meg az orvosszakértői minősítést.
Mielőtt az orvosszakértő a vizsgálaton megjelent személyt a rendelőbe behívja, tüzetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentációt. Az egészségi állapot felmérése a panaszok meghallgatásával kezdődik, majd egy tájékozódó jellegű, a háziorvoséhoz hasonló, részletesebb vizsgálat következik. Az orvosszakértő diagnosztizáló tevékenységet nem végezhet, kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni. Az orvosi vizsgálat általában 15-20 percig tart.
Szponzorált linkek 
A foglalkozási rehabilitálhatóság szociális szempontú véleményezése
A szociális szakértő az interjú alapján méri fel az igénylő szociális szükségleteit. Az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e szociális szükséglet és körülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. A szociális szükségletek vizsgálata kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásában, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról és azok elérhetőségeiről.
A szociális szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók. A szociális szakértőnek lehetősége van tájékoztatást kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől az érintett személy szociális helyzetére, ellátási jogosultságára vonatkozó adatairól, illetve a körülményeiről.

A foglalkozási rehabilitálhatóság foglalkoztathatósági szempontú véleményezése
A foglalkozási rehabilitációs szakértő az interjú alapján a rehabilitálhatóság szempontjából értékeli az igénylő foglalkoztatási és képzettségi előzményeit, információkat gyűjt a kérelmező személyes érdeklődési területeiről, életmódjáról, esetleges hátrányos helyzetének jellemzőiről, mobilitási képességéről. Döntésénél figyelembe veszi az igénylő elhelyezkedési lehetőségeit és perspektíváit, a térség foglalkoztatási helyzetét, valamint az igénybe vehető támogatásokat és kedvezményeket is. A vizsgálat és az értékelés kiterjed a munkahelyi terhelhetőségre, a speciális foglalkoztatási feltételek esetleges szükségességére, a teljes életpályára és az igénylő hozzáállására a rendszeres munkához. A foglalkozási rehabilitációs szakértők a rehabilitálhatóságot az igénylők által elmondottak, valamint a rendelkezésükre álló adatok, nyilvántartások, munkaerőpiaci információk alapján véleményezik, de lehetőségük van tájékoztatást kérni a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől is.
 
A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák
„B1” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„B2” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
„C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
„D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

Jogorvoslati lehetőségek
Az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál fellebbezés nyújtható be. Másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el, a másodfokú határozat ellen pedig a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
A megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítésének jogszabályi háttere
2011. évi CXCI. törvény
327/2011 (XII.29.) Korm.rendelet
7/2012 NEFMI rendelet

 

 
 
02
Jan
    Bányamanók díszruhában
Pécsi mintára vannak már csapatok Komlón és Tatabányán is
 
Bányamanók díszruhában
 
Több mint félszáz bányamanó van Pécsett, és az ország más nevezetes bányavidékein is akadnak már társaik. Vándori Andrással, a mozgalom alapító­jával a célokról és a bányászha­gyományokról beszélgettünk.
 
Mészáros B. Endre
 
 
PÉCS             A bányamanók, a bányászegyenruhás kisgyerekek ott sorakoztak Borbála-napon a Csertetői emlékműnél, és ott látha­tók minden fontos bányász ünnepségen. Bár még csak kis­iskolások, sokat tudnak arról, hogy mi zajlott egykor á föld mé­lyében, amikor érces és szenes csillék gurultak ki a mecseki tárnákból, aknákból.
 
- Honnan a mozgalom ötlete?
 
Az egykori szenes kollé­gám, Traj Ferenc találta ki a tűzoltók ifjúsági csapatának mintájára, és 2007-ben alakult az el­ső társaság. Azért azt tudni kell, hogy nekik legfeljebb a nagyszüleik dolgozhattak bányában, már a szüleiknek is csak emlék­foszlányai lehetnek a föld alatti munkáról. Szóval a mecseki bá­nyabezárások után másfél évti­zeddel célszerű volt felfrissíteni a bányászélet érdekes momen­tumait.
 
- Miről szól a bányamanóság?
 
A gyerekek résztvesznek a bányász megemlékezéseken, gondoznák a Bányásztörténeti Alapítvány által létrehozott ipa­ri emlékköveket. Ám, hogy va­lóban aktív legyen az emlékeze­tük, vetélkedőket is rendezünk általános iskolásoknak minden évben, ahol a bányászmunka szépségei, izgalmai is feltárul­nak. A legutóbbin például egy teljes műszakot modelleztünk, a gyerekek a végén még robban­tottak is, szikrázó rakétákat lőt­tek a magasba. A legjobbakat az­tán neves hazai bányavidékekre visszük el kirándulni, jártunk már Sopronban, Tatabányán is.
 
- Hogy toborozzák ezeket a „mini bányászokat"?
 
Jelenleg 52 fős a csapat, meszesi, pécs-somogyi, kővágószőlősi, vasasi, gyárvárosi 5-8. osztályos általános iskolásokból áll. Most alakúlt egy csoport Komlón, és Tatabányán, Oroszlányban is, sőt Dorogon is mozgolódnak.
 
- Mire jó egy ilyen verseny? Hi­szen a gyerekek soha nem jut­nak le már egy igazi földalatti fej­tésbe.
 
Legutóbb idős bányászok is beszálltak egy-egy csapatba. A gyerekek megtanulták a szá­mukra érthetetlen szakkifejezé­seket, az egykori vájárok meg, akiknek mar nem jut eszébe sok régi eszköz, folyamat elnevezése, megmutatták, megmagyarázták, hogy mivel mit csináltak.
 
- Az ön családja is bányászkodott?
 
A dédapám is mecseki szén­bányász volt, jómagam 1956- ban az uránbánya első 32 méter mély aknájába szereltem szállító­kast. Negyedszázadon át az érctermelésben tevékenykedtem, az első szkrépert is én hoztam ide Balinkabányáról. Igaz, az a szál­lítóberendezés úgy ötlapátnyi anyagot tudott csak elhúzni, mi­kor pedig tovább léptem a szenesekhez, már köbméteres szkréperkanalakkal is dolgoztak. Vé­gül az aknamélyítők tervező mér­nökeként mentem nyugdíjba.
 
A bányamanók ébredeznek. Az idősebb korosztály is tervez még valamit?
 
Már csak a helyet keressük hozzá, Hősök tere, Szabolcsfalu, vagy Meszes jöhet számításba, mert szeretnénk berendezni egy bemutatótermet bányász relik­viákból. Egy régi bányászlakást eredeti bútorokkal, továbbá ru­hák, korsók, otthoni bányász használati eszközök kerülné­nek ide. Remélem, 2016-ban ez is megvalósul.
 
 
Riegli telepről

Vándori András 1930 – ban született Pécsett

A Riegli telepen (mai György Telep) nőtt fel, a Zipernowsky Technikumban érettségizett 1951 – ben, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomázott 1956 – ban bányagépész mérnökként. A mecseki Uránbányához (akkori nevén Rákosi Mátyás Bauxitbányák) került és 25 évig fejlesztő mérnök volt. 1981 – ben István Aknára került főművezetőnek, majd az Aknamélyítő Vállalat tervező főmérnöke lett 1989-es nyugdíjbavonulásáig. Felesége, Albrecht Ilona újságíró volt a Dunántúli Naplónál, a Zöldért osztályvezetőjeként lett nyugdíjas. Fiuk, László meghalt, két leány unokájuk van.

 

 
 
10
Nov
    Épül a Kultúra Pécs keleti városrészében
 

ÉPÜL A KULTÚRA PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN

 Pécs keleti városrészében egyre több kulturális programot és rendezvényt szervez a Bányász Érdekvédelmi Kulturális Egyesület (BÉKE), amelynek egyik eredményeként idén immár második alkalommal tartották meg pénteken a meszesi dalfesztivált. Az esemény fővédnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár volt.

A BÉKE az önkormányzattal megkötött közművelődési megállapodás értelmében kulturális és közművelődési feladatokat lát el Pécs keleti városrészében, októbertől pedig civil pontként is tevékenykedik.

Az egyesület egyre szélesebb körű tevékenységének köszönhetően az itt lakók számára számtalan kulturális és művészeti, közösségi rendezvényt szerveznek. A pénteken immár második alkalommal megrendezett meszesi dalfesztivált is nagy népszerűségnek örvend a lakók körében, a program ráadásul idén már nemzetközivé terebélyesedett, hiszen Délvidékről, Zentáról is érkeztek egy vegyes kórus, hogy részt vegyen a fesztiválon.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a terület országgyűlési képviselője örömmel tapasztalja, hogy egyre erősödik a civilek aktivitása ebben a városrészben.
Ezt a városrészt annak idején a bányászkultúra építette fel, s most az tartja egyben. Az egész éves kulturális eseménysorozatba jól illeszkedik ez a dalfesztivál, amelyet reményeink szerint hagyományőrző szándékkal
szervezett meg az egyesület. Az civil aktivitás erősítése során számítunk a területen működő iskolákra is, a helyi közösségfejlesztés érdekében szükséges, hogy az intézmények is nyitottabbak legyenek a helyiek számára.
Az egész évben folyamatosan megrendezendő különböző kulturális programok szervezése mellett az egyesület idén októbertől civil pontként is tevékenykedik, az itt élők bármilyen problémájukkal felkereshetik a szervezetet, amely három helyszínen is ellátja a lakossági szolgáltatásokat, munkaügyi- és jogi tanácsadást (Pákolitz István Közösségi Ház, Pécs Keleti Civil Kapcsolatok Háza, Szent Borbála Közösségi Ház).
Az egyesület működéséhez természetesen anyagi forrásokra is szükség van. A BÉKE pályázati forrásokból igyekszik ellátni egyre bővülő feladatait. A város 3 millió forintot ad számukra, a városrész civil aktivitásának elismeréseként sikerült nagyobb támogatást kicsikarni a TEMI-től, amit jól mutat az is, hogy amíg 2012-ben alig 10 millió forintos központi támogatást kapott az egyesület, tavaly ez az összeg már 23 millió forintra emelkedett.
 
 
Horváth L. Balázs
2015.11.06.
 
 
   
04
Nov
    Meghívó a Meszesi Dalfesztiválra

 MEGHÍVÓ

A II. Meszesi Dalfesztiválra

 

A Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület sok szeretettel meghívja Önt a soron következő nagyrendezvényére, a II. Meszesi Dalfesztiválra.
Rendezvény helyszíne: BUDAI VÁROSKAPU ISKOLA, 7629 Pécs, Komlói út 58.
Rendezvény időpontja: 2015. november 06. (péntek)

TERVEZETT PROGRAM:

16:00   KÖSZÖNTŐT MOND:   MOLNÁR FERENC     – B.É.K.E. ügyvivő elnök
                                                  DR. HOPPÁL PÉTER   – kultúráért felelős államtitkár, a fesztivál fővédnöke
16:10   MESZESI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉNEKCSOPORTJÁNAK ELŐADÁSA
16:20   BARANYA MEGYEI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK NÉPDALKÖRÉNEK ELŐADÁSA
16:30   BÁNYÁSSZÍV DALCSAPAT ELŐADÁSA
16:40   BERZE-NAGY JÁNOS NÉPDALKAR ELŐADÁSA
16:50   BARÁTI QUINTETT ELŐADÁSA
17:00   BARANYA BOKRÉTA NÉPDALKÖR ELŐADÁSA
17:10   ZENTAI VEGYESKÓRUS ELŐADÁSA
17:20   RÖVID SZÜNET
17:30   VERSET MOND BALÁZSNÉ PECZE GYÖNGYI
17:35   BÁRTFA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉNEKCSOPORTJÁNAK ELŐADÁSA
17:45   BÚZAVIRÁG NÉPDALKÖR ELŐADÁSA
17:55   SZEBÉNYI ASSZONYKÓRUS ELŐADÁSA
18:05   KODÁLY GIMNÁZIUM FIÚKAR ELŐADÁSA
18:15   PÁKOLITZ KAMARAKÓRUS ELŐADÁSA
18:25   MENYECSKEKÓRUS ELŐADÁSA
18:35   HIRDI ÉNEKEGYÜTTES ELŐADÁSA
18:45   MEGLEPETÉS RÁADÁS
18:50   ÁLLÓFOGADÁS, ZENÉL SZÉKELYHIDI ZOLTÁN
 
 

 

 

 

 
 
18
Feb
    Elutasító határozat visszavonás

 

Üsz: 22-00252/2013 Név: Hodován Zoltán István                 1961.02.11.      l.lap
Ügyszám: 22-00252/2013/0009
Ügyintéző: Elek Ágnes
Revizor: Törökné Bárány Brigitta
Tárgy: döntés visszavonása

Bányászok egészségkárosodási járadék elutasítása ügyben
Név:            Hodován Zoltán István
Szül. idő:      1961.02.11.                     Határozat száma: 2.
TÁJ:            023 639 193
Anyja neve: Molnár Mária
Lakcím: 7940 Szentlőrinc, Liget u. 7.

HATÁROZAT

Az Igazgatóság az igénylőnek a járadékot elutasító 22-00252/2013/0003. számú határozatát teljes egészében visszavonja.
A határozat ellen - a kézhezvételt követő 15 napon belül - az Országos Nyugdíjbiztosícási Főigazgatósághoz lehet fellebbezni.
A fellebbezést -    az_ügyszámra hivatkozással - az elsőfokú határozatot hozó igazgatósághoz kell benyújtani. A fellebbezés elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is előterjeszthető.
Az eljárás illeték és költségmentes.

INDOKOLÁS

Hodován Zoltán István 1994.02.18. napjától 2005.10.10. napjáig bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, 2005.10.11. napjától 2012.06.30. napjáig rokkantsági nyugdíjban és 2012.07.01. napjától rehabilitációs ellátásban részesül.
2013.01.04. napján érkezett igénybejelentésében kérte a bányászok egészségkárosodási járadékára való jogosultságának elbírálását.
Az Igazgatóság a 2013.01.31. napján kelt 22-00252/2013/0003. számú határozatával Hodován Zoltán István bányászok egészségkárosodási járadékának megállapítása iránt előterjesztett igényét elutasította.
 
Igénylő az elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt.

 

Baranya Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága
7623 Pécs Mártírok útja 12. Tel(72)505-800 Fax:(72)505-810
 

Üsz: 22-00252/2013 Név: Hodován Zoltán István                 1961.02.11.
 
Az Igazgatóság a határozatot felülvizsgálta és megállapította, hogy Hodován Zoltán István rendelkezik a 23/1991. (11.9.) Korm. rendelet szerinti feltételekkel, így az eljárás lefolytatása folyamatban van.
 
Fentiekre tekintettel a 22-00252/2013/03. számú bányászok egészségkárosodási járadék elutasító határozatát az Igazgatóság teljes egészében visszavonja.
 
Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelmre vagy hivatalból meg­állapítja, hogy a fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését
a)   az ügyfél javára korlátozás nélkül,
b)   az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül
ba) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség nem terheli, a módosítást vagy visszavonást elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától,
bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen
módosítja vagy visszavonja.

/1997. évi LXXXI. tv. 95.§ (5) bekezdés/
Az eljáró hatóság hatáskörét a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet l.§ (1) bekezdés b) pontja határozza meg.
Az eljáró hatóság illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. /288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. S (1) bekezdése/
A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése biztosítja. A határidőben benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezéssel nem támadott határozat a fellebbezési határidő lejártát követően végrehajthatóvá válik.

(2004. évi CXL. törvény 101. § (1). bekezdés, 128. § (1) bekezdés a) pontja)
 
Dr. Mikoly Lilian igazgató nevében és megbízásából:

Kelt: Pécsett 2013.02.14.

Rész Nandomé Osztályvezető

 

 

 
   


9. oldal / 12